Az Új Pápa
Az Ember kerül középpontba, minden gyarlóságával, jó és rossz tulajdonságaival együtt. Mindezt az egyházi környezet természetesen felnagyítja, és néhol egészen szélsőségessé teszi. A szeretet, a megbocsájtás, a bűn és a bűnhődés, gondolatait filozofikus mélységekben boncolgatjuk. A történet az első évadhoz képest térben egyértelműen szabadabban mozog. A Vatikán csodálatos termei, az idillikus kertek, Velence történelmi utcácskái, és az angol vidék arisztokratikus kastélya mind-mind pompás díszletül szolgálnak. Az új pápa már maga a témája miatt is lehetne komorabb, kimódoltabb stílusú, ám hamar kiderül, hogy korántsem az. Kapunk azért gazdagon szórakoztató pillanatokat is, elég ha csak Brennox és Marilyn Manson, vagy Sharon Stone találkozására gondolunk, vagy Voiello bíborosra (Silvio Orlando), akinek önimádata gyakorta mosolyt csal az arcunkra. A nézőt folyamatos gondolkodásra, elmélkedésre késztető impulzusok érik, így nagyon is célszerű a megemészthetőség érdekében néhány ilyen jelenet beszúrása.
Az Új Papa Blogueur
János Pál néven. Az új pápa ideális választásnak tűnik, azonban titkokat rejteget és megvannak a maga gyengeségei, így Voiello hamar felismeri, hogy nem lesz könnyű betöltenie a karizmatikus XIII. Piusz helyét. Az élet és halál közt lebegő Lenny Belardót mostanra szentté avatták, és tömegek imádják, ami éket ver a megrögzött hívők közé. Eközben az egyházat külső veszélyek és botrányok fenyegetik, amelyek a kereszténység szimbólumait támadják és a hierarchia visszafordíthatatlan összeomlásához vezethetnek. Persze a Vatikánban, szokás szerint, semmi sem az, aminek látszik. Az ifjú pápa három évvel ezelőtti debütálása nagy visszahangot váltott ki tabudöntögetésével, amivel nem a hit és a vallás, sokkal inkább az egyház felé fogalmazott meg kritikát. A fiktív XIII. Piusz pápa kezdetben megbotránkoztatóan nyers, dohányzik és udvariatlan - majd ezzel párhuzamosan kiderül róla, hogy a végletekig konzervatív olyan kérdésekben, mint például a médiamegjelenésektől való tartózkodás, vagy a homoszexualitás teljes elutasítása.
Az Új Pápa Kritika
A cikk szerzői röviden így fogalmazzák meg az új pápa lelkipásztori hozzáállását: "határozottan a szegények és a kirekesztettek mellett áll, kritikus a hatalommal szemben, de idegen tőle minden ideológiai állásfoglalás, amely osztályharccá redukálná a kereszténységet. " Határozottan elhatárolódik a régi latin-amerikai felszabadítás teológiájától, ugyanakkor nem enged, amikor a leggyengébbek emberi jogainak, társadalmi és gazgasági érdekeinek védelméről van szó. Józan mértékletesség és lendületes határozottság jellemzi az új pápát. Ő az első jezsuita Szent Péter székében. A szegények iránti aggodalom mellett mindig fontos volt neki a nevelés. Érseki széke elfoglalása után Buenos Airesben azonnal eldöntötte, hogy létrehoz egy neveléssel foglalkozó püspöki vikariátust a fiatalok képzésére. Így nyilatkozott: "Korunk tragédiája, hogy a kamaszok egy olyan világban élnek, amely nem lépett túl a saját kamaszkorán. A fiatalok egy olyan társadalomban nőnek fel, amely nem vár el tőlük semmit, nem neveli őket áldozathozatalra és munkára, nem tudja már, mit jelent a dolgok szépsége és igazsága.
Az Új Papa.Com
Címlap Óriási nézettséggel robbant be a tabudöntögető új pápa 2020. január 13. | 14:52 Január 10-én indult az HBO GO-n Paolo Sorrentino nagysikerű sorozata, Az ifjú pápa folytatása, Az új pápa. Jude Law remek alakítása mellé új főszereplőként érkezett meg John Malkovich. Igaz az elérhető két rész alatt egyikükből sem kapunk még túl sokat. Ennek ellenére a sorozat már a nyitóhétvégén elbűvölte a magyar nézőket: mindössze két nap alatt rögtön a toplisták élére ugrott, hiszen a legtöbbet letöltött sorozattá vált, illetve nézettsége is olyan sorozatokkal vetekedett, mint a Watchmen vagy Az Úr sötét anyagai. Én mondjuk, szeretem eredeti nyelven fogyasztani a filmeket, viszont ha valakit zavarna a felirat, neki sem kell várnia, hiszen a sorozat a világpremierrel egyidőben szinkronosan is felkerült az HBO GO-ra. Az új pápa egyébként ott folytatódik, ahol Az ifjú pápa véget ért: a Jude Law által megformált Lenny Belardo, azaz XIII. Piusz pápa kómában fekszik. Váratlan és titokzatos események következtében Voiello külügyminiszter (Silvio Orlando) eléri, hogy egy lefegyverző és kifinomultan visszafogott angol arisztokrata, Sir John Brannox (John Malkovich) kerüljön a pápai székbe III.
Amit az illető sohasem vizsgált meg még őszintén, alaposan, előítéletektől mentesen, higgadtan és önállóan. Amikor ilyeneket mond az ember, amikor a papokat úton-útfélen lepedofilozza, Istenről meg úgy nyilatkozik, mintha maga az ördög volna, nem ő beszél: ilyenkor a más elméken élősködő szenzációhajhász hírbemondók és a felszínesen okoskodó brit tudósok használják őt gazdatestként. Ilyenkor nem ő szól, hanem ők szólnak rajta keresztül, és még csak észre sem veszi. Utálom, amikor valaki azt csicsergi vissza saját véleményeként, amit az esti hírekben hallott. Utálom, amikor valaki ennyire kényelmes, önállótlan, alkalmazkodó, a médiának ennyire behódoló, és ennek ellenére mégis okosként és műveltként adja elő magát. Na, ettől rosszul vagyok. Az ifjú pápa úgy tűnt, hogy legalábbis részben, intelligensebben viszonyul ehhez a kérdéshez. Végre egy alkotás, mondtam magamban, ami képes valamilyen mértékben tiszteletet ébreszteni az előbb említett fogalmak iránt. Ami rámutat, hogy a pápa lehet példakép is, az Egyház lehet mindannak őrzője is, ami igazán fontos, a vallás lehet az emberi élet megnemesítője is, Isten pedig lehet lényünk legbensőbb, legtitkosabb, legfelszabadítóbb igazsága is.