Aktív És Passzív Választójog - Tudnivalók Az Önkormányzati Választásra - Infostart.Hu
- Aktív és passzív választójog - tudnivalók az önkormányzati választásra - Infostart.hu
- Aktív és passzív választójog. A polgárok választási jogai és azok végrehajtásának alapelvei
- Szegedi Tudományegyetem | Választójog
Aktív És Passzív Választójog - Tudnivalók Az Önkormányzati Választásra - Infostart.Hu
Nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. Aktív és passzív választójog - tudnivalók az önkormányzati választásra - Infostart.hu. Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti (feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától) vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. Minden szavazásra jogosult választópolgár automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti település szavazóköri névjegyzékre. Az a választópolgár, aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat.
Így megerősíthető, hogy ez a tüntetés nem független, hanem egy választási egyesület alkotja. E liberális jog érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a kérelmező csatlakozzon vagy létrehozzon egy olyan állami csoportot, amely arra ösztönzi, hogy jelenjen meg és fejezze ki jelöltségét. Aktív és passzív választójog. A polgárok választási jogai és azok végrehajtásának alapelvei. A fentiek nyomán kijelenthető, hogy a passzív választójognak köszönhetően olyan csoportok jönnek létre, amelyeknek célja tanácsadóknak, minisztereknek, képviselőknek és elnököknek lenni kívánó pályázók oktatása, valamint új ideológiai projektek népszerűsítése. Kényelmes arra is felhívni a figyelmet, hogy a választási csoportokat nem szabad összekeverni vagy összekapcsolni a politikai pártokkal, mivel az utóbbiak általában állandóak és az embereket célozzák, míg az előbbiek ideiglenesek és az őket alkotó jelöltekre összpontosítanak. Megjelölések A passzív választójog abból az egyéni elismerésből áll, amelyet a kérelmező az állami hivatal ellátására képesített személyként történő bemutatásakor megkap. Bár a jog tulajdonjoga különös, a pályázó kiválasztásához kollektív munka szükséges.
Aktív És Passzív Választójog. A Polgárok Választási Jogai És Azok Végrehajtásának Alapelvei
A választásokon a passzív választójog jelenti azt, hogy egy személy indulhat a választáson, azaz ki vehet részt a választáson jelöltként). A jelölési szabályok határozzák meg, hogy kinek van passzív választójoga és milyen módon válhat valaki jelöltté, továbbá, hogy a politikai pártoknak vagy más szervezetek milyen módon vehetnek részt a választáson. A jelölési szabályok összessége azt határozza meg, hogyan kerülhet egy személy, párt vagy egyéb szervezet a szavazólapra. A passzív választójog fogalompártja az aktív választójog (gyakran az aktív választójogra egyszerűen választójogként hivatkoznak) amely azt jelenti, hogy ki vehet részt szavazóként. A jelöltség feltételei az adott jogrendszertől függenek. A jelöltség korláta lehet gyakran a személy életkora, állampolgársága, politikai párt általi jóváhagyás ( listás választáson) és tapasztalat. Egyes törvényi korlátozásokat, mint például kompetenciát vagy erkölcsi alkalmasságot diszkriminatívan is szoktak alkalmazni. A korlátozó és diszkriminatív jelölési szabályok negatívan érinthetik a jelöltek, politikai pártok és szavazók állampolgári jogait.
Annak ellenére, hogy gyakorlatilag bármely személy élhet a választási jogokkal, néhány eset kivételével léteznek bizonyos szabályok, amelyek kizárják a rendellenesség lehetőségét. Különösen ezek a képesítések és korlátozások. A modern világban rendkívül rugalmasak és demokratikusak. Az ilyen jogi normákat azonban nem sokkal ezelőtt hozták be. Korábban a képesítések elég kemények voltak.
Szegedi Tudományegyetem | Választójog
Amennyiben a választópolgár átjelentkezéssel szavaz (és bejelentett lakcímeiben változás nem történik), a következő önkormányzati választásig a tartózkodási helye szerinti névjegyzékben szerepel majd. (Vagyis kizárólag a tartózkodási helyén kitűzésre kerülő időközi önkormányzati képviselő vagy polgármester választáson vehet részt. ) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán választóként részt vehet az önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, amennyiben a választást megelőzően nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát (felvetette magát az adott nemzetiség névjegyzékébe). E választástípusban nem választhat továbbá a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy. Az Európai Parlament tagjainak választásán választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni; továbbá azok a nagykorú magyar állampolgárok, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában sincsen lakcímük.
Magyarország [ szerkesztés] Országos választások és népszavazások [ szerkesztés] Helyi választások és népszavazások [ szerkesztés] Európai Parlament [ szerkesztés] Az EU tagállamai saját maguk határozhatják meg a jelölési szabályaikat az európai parlamenti választásokon. Dániában, Németországban, Görögországban, Észtországban, Hollandiában, Svédországban és Csehországban politikai pártoknak kell jelölteket állítaniuk. A többi tagállamban meghatározott számú aláírásra van szükség. Az Ír Köztársaságban jelölteket egy bejegyzett politikai párt vagy az érintett választópolgárok 60 tagja állíthat. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Nomination rules című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.