Petőfi Sándor Forradalom Látomásköltészete
1846 után jut el Petőfi egy újfajta költő-ideál kialakításáig, egy új művészeti hitvallás hirdetéséig. Romantikus "költő-apostollá" válik. E hitvallás legjelesebb képviselője az A XIX. század költői című verse. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete Történelmi háttér Petőfi Sándor a magyar romantika kiemelkedő költője, e kor a történelmi reformkorral egybe esik. A reformkor fő kérdései: nemzeti függetlenség, elszakadás a Habsburgoktól, polgári átalakulás, jobbágykérdés. 1825-ig nem hívtak össze országgyűlést, de utána az országgyűlések kívánták a reformokkal megoldani a kérdéseket. Mindössze egyet, a magyar nyelv ügyét sikerült: 1844-ben államnyelv lett a magyar. Petőfi sándor forradalmi látomásköltészete tétel. A többi kérdés tisztázatlansága miatt kitört a forradalom Petőfi élete Kiskőrösön született 1823-ban, szülei Petrovics István és Hrúz Mária. Első verse 1842-ben az Athenaeumban jelent meg A borozó címen. Létrehozta a Tízek Társaságát, mely a márciusi ifjak "magja" volt. Felesége Szendrey Júlia volt. A március 15-i megmozdulások egyik vezéralakja, a szabadságharcban Bem seregeiben harcolt.
- Tételek középiskolásoknak!: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete - irodalom
- Eduline.hu
- Programiroda - Petőfi 200
Tételek Középiskolásoknak!: Petőfi Sándor Forradalmi Látomásköltészete - Irodalom
1. ) Életút: Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária. 1924 októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István. a. ) Diákélet: Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl. : Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta. 1838-ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy "leveszi róla a kezét". Ekkor kezdődött életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti Színházba kisegítő munkatársnak. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt katonának a császári hadseregbe. Eduline.hu. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a katonai élet megpróbáltatásait, és megbetegedett. 1841-ben elbocsátották. b. ) Vándorévek: Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot köt Jókai Mórral.
Eduline.Hu
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat. Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…, ), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában. Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. Petőfi sándor forradalmi látomásköltészete. be az életáldozat. A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös) válik a jelenet képszerűvé. - A 3. szerk. részben () hangnemváltással folytatódik: a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete, a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset. A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
Programiroda - Petőfi 200
("Rabok tovább nem leszünk! ")
Március folyamán a forradalmi izgalmak foglalták el, részt vett a polgárság gyűléseiben, de utóbb, mikor a felelős minisztérium megalakult, az ifjuság leszorult a cselekvés teréről. A XIX. század költői (1847): E verse szerint a költő Isten küldötte, "lángoszlop", mely valaha a zsidókat vezette azt egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett. A költők kötelessége a népet elvezetni Kánaánba, az ígéret földjére. Ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költői elé. Ennek érdekében szenvedélyes indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére (1. vsz. : a magánélet bajai-örömei nem lehetnek téma), meghatározza a népvezér-költők szerepét (2. : vezetni a népet a jobb jövő felé), felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását (3-4. Programiroda - Petőfi 200. ). A látnok-költő ezután feltárja a jövendőt: költői képekkel írja körül az elérendő cél, a Kánaán jellemzőit (5. : anyagi és jogi egyenlőség, hozzáférés a szellemi javakhoz mindenki számára).