56 Os Megtorlások
2016. szeptember 23. 10:35 MTI Az 1956-os forradalom emlékére tartottak konferenciát Nem haltatok meg hiába címmel csütörtökön Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). A konferencia idejére a minisztériumban fotókiállítást rendeztek a forradalom gyermekáldozatainak emlékére. Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az 1956-os forradalom emlékezete nemcsak a magyar nép nemzeti öntudatában tölt be kiemelt szerepet, de a világ szinte valamennyi nemzete emlékszik rá. Okostankönyv. Azért is különleges emlék - tette hozzá -, mert ez volt az utolsó olyan esemény, amikor a magyar nép - híven történelmi feladatához - esélyeit nem mérlegelve szembeszállt a világ egyik legerősebb hadseregével. Ugyanakkor "ha belegondolunk, hogy hányszor tette ezt meg korábban, láthatjuk", hogy az 56-os forradalom a magyar nép korábbi hősies kiállásainak "méltó folyománya". Horváth Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatója a forradalmat követő megtorlásokról tartott előadásában hangsúlyozta e megtorlás példátlan kegyetlenségét.
1956 És A Megtorlás - Echo Tv - Youtube
"Erre semmi esély nem volt, az amerikaiakat Magyarország sorsa egyáltalán nem érdekelte, a forradalomról az információkat a sajtón keresztül szerezték be, nem volt saját hírszerző bázisuk se Budapesten" – tette hozzá. A konferencia házigazdája, Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az 1956-os forradalom emlékezete nemcsak a magyar nép nemzeti öntudatában tölt be kiemelt szerepet, de a világ szinte valamennyi nemzete emlékszik rá. 1956 és a megtorlás - Echo Tv - YouTube. "1956 volt az utolsó olyan esemény, amikor a magyar nép nem mérlegelte az esélyeket, a szabadsága védelmében felkelt a világ legerősebb hadserege ellen, és dicsőségesen megállta a helyét. A világban ez alapján azonosítanak minket" – emelte ki az államtitkár. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Okostankönyv
A bitófát nem csak a fegyvert fogó munkásfiataloknak és diákoknak ácsolták, sorsát nem kerülhette el Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke és mártírtársai sem. Kegyelmet nem kértek, 1958. június 16-án hajtották végre kötél általi halálos ítéletüket. A döntés természetesen ebben az esetben sem a tárgyalóteremben, hanem a pártirodákban született… A hatalom 1963-ban – részben ENSZ nyomásra – közkegyelmet hirdetett a forradalom résztvevőinek, sokan azonban így rács mögött maradtak a '70-es évekig. A börtönviselteken és családjukon még évtizedekig ott maradt a bélyeg, testileg-lelkileg megnyomorított, a társadalom peremére taszított, másodrendű polgárként éltek a kádári Magyarországon. Elmondta, hogy a szovjet államrendőrség hét nagy "operatív" körzetre osztotta fel Magyarországot titkosszolgálati vezetők irányításával. Budapestre Ivan Szerov tábornok, a KGB elnöke érkezett, aki korábban rendkívül véres kezű belügyesként lett ismert, és akinek az ezzel kapcsolatos emlékiratai pár hónapja váltak publikussá.
Köszönjük a részvételét!