viktornyul.com

July 7, 2024

Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. Először György nevű testvére és barátja, Gellért Imre segítette. Fő támogatója volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. 1938-ban már szerződést kötött Bíró László Józseffel ezt követően a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. 1938. novemberben újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll" címmel. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be. A kifejlesztett tollat "Eterpennek" nevezték el. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg.

Bíró László József Találmányai

Schweiger László József újságíró, feltaláló National Inventors Hall of Fame Bíró László József, spanyolul Ladislao José Biro (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. október 24. ) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét legismertebb találmánya, a golyóstoll tette világszerte ismertté. Élete Családja, származása Budapesten született, zsidó családban. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű "műfogász", édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával. 1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre.

Bíró László József

Nagy lökést adott a találmány elterjedésének és persze jelentős bevételt jelentett a feltaláló számára, amikor az angol kormány megvásárolta a licensz-jogokat. Bíró László találmánya forradalmasította a kézírást Forrás: Pinterest Ugyanis a Brit Királyi Légierő számára kerestek egy olyan újfajta tollat, amelyet a nagy magasságban repülő vadászgépek személyzete is tudott használni alacsony nyomásnál anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. Ezzel a lépéssel került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a biro-pen a reflektorfénybe, s került a szélesebb nyilvánosság elé. Tarolnak az amerikai golyóstoll csodák De mások érdeklődését is felkeltette a találmány: 1945 májusában az Eversharp Company szövetkezett az Eberhard-Faber céggel, hogy megszerezzék a golyóstoll kizárólagos licenszét Argentínában. A toll ezek után Eversharp CA néven új márkanevet kapott. Ám csakhamar újabb fontos fejlemény történt. 1945 júniusában, nem egészen egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy chicagói üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Airesbe.

László József Bíró

Ahogy a toll a papíron haladt, a golyó forgott, így továbbítva a tintát a papírra. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938 áprilisában jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat, a negyvenes években pedig már az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Még Európában találkozott Agustín Pedro Justo korábbi argentin elnökkel. Az ő javaslatára ment Buenos Airesbe, testvérével és egy barátjukkal, Meyne János Györggyel. A dél-amerikai országban 1943-ban megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte az írószer sorozatgyártását Eterpen, majd Stratopen, később Birome ( Bíró és Me yne) néven. A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pen nek hívják. (A franciák részvénytársaságot is alapítottak a toll készítésére, és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. )

Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel-céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával. Golyós dezodor Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után New Yorkban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945–48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a Biro, Meyne & Biro. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.