Az Osztrák Magyar Monarchia
[1] "Az összesen 396 füzetben megjelent munka 21 kötetet tesz ki, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel. A szerkesztési munkálatok 1884-ben kezdődtek; a magyar kiadás első füzete 1885. december 1-jén látott napvilágot, az utolsó, 396. füzet 1901. október 1-jén. Kidolgozott Tételek: Mutassa be az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szerkezetét, s hogy milyen szándékok alapján született!. " [2] A magyar kiadás terjesztését "mint bizományos, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet részvénytársaság intézte Budapesten". [3] Az ötletgazda és kezdeményező Ferenc József császár fia, "Rezső királyfi" volt. Az első kötet címlapja szerint: " Rudolf trónörökös főherczeg Ő császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közremunkálásával". A magyarbarát trónörökös Jókai Mórt kérte föl a kiadvány magyar változatának főszerkesztőjéül (az osztrák változat főszerkesztője Joseph von Weilen udvari tanácsos lett). [4] Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák-magyar trónörökös koncepciójáról és Jókai Mór szerepéről bővebben lásd Szívós Erika tanulmányát. [5] Utóélete [ szerkesztés] 2005-ben a Faximilex kiadó a Magyarország I–II.
Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban És Képekben
Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a megtorlás időszaka következett Magyarországon. A bécsi udvar szabad kezet adott Haynau nak, aki 1849. október 6-án, Aradon kivégeztette a volt császári honvéd főtiszteket, Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt. Az osztrák magyar monarchia időtartama. A szabadságharc több szervezőjét, résztvevőjét halálra ítélték, vagy bebörtönözték. A bécsi udvar 1850-ben menesztette Haynaut, mert nemzetközi elégedetlenséget váltott ki tevékenysége, ezután következett a Back-korszak. A birodalom tényleges irányítása Alexander Back belügyminiszter kezébe került, aki nyílt abszolutizmust vezetett be. 1861–65 között egy átmeneti időszak következett, amikor a magyarok és a bécsi udvar is békülni akart, viszont mindkettő a másik kezdeményezésére várt. Erről a holtpontról a Schleswig-Holstein konfliktus mozdítja ki a két ország külpolitikai helyzetét. Ferenc József jelzi tárgyalási szándékát, Deák pedig megírja a húsvéti cikk et (1865), melyben kitér arra, hogy Magyarország készen áll törvényeit összeegyeztetni a birodalom többi tartományával.
Az Osztrák Magyar Monarchia Császárai
Megegyeztek, hogy Magyarország részt vállal a közös költségek és az államadósság fizetésében. Bevezették a kvótarendszert, melyben 10 évente meghatározták a két ország fizetési arányát a közös költségekben. 1867-ben az országok gazdasági helyzetét figyelembe véve úgy határoztak, hogy Magyarország 30, míg Ausztria 70%-át fizeti a közös ügyeknek.