Farsang Napi Kutyabál
2008. február 2., szombat, Kiscimbora Pap Andrea Zita rajza farsang napján lassú táncot ropna, leülne a hóba. Előző írásunk 2008-02-02: Kultúra - x: Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész, költő és Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő a Bárka-díj idei kitüntetettje. Következő írásunk 2008-02-02: Kiscimbora - x: Borsi Janka rajza Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani. CSKEAOI Szent László Általános Iskola, Csanytelek 2009-2010. Vidor Miklós: Bolond-bál Bolond bálban jártam az este, a szamárral táncolt a kecske. Három majom húzta a nótát, vasvillával ettek szamócát. Be is csípett egy-két legényke, lisztes zsákot húztak a pékre. Csoóri Sándor: Farsangnapi kutyabál - 2014. február 8., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. hordón lovagolt egy bohóc ott, kék füles dinnyével golyózott. Nyúlfi elől iszkolt a róka, fején árvalányhaj paróka, víg paprikajancsi dobolt rám! Ilyen volt a híres bolond-bál! Kálmánczy Zsófi: Jelmeztár Ide urak, erre hölgyek, vidám jelmezt mindenkinek!
Farsang Napi Kutyabál D
A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A délszláv erdetű sokácok faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. Mivel az álarcok a szereplőknek inkognitót biztosítottak, viszonylag gyakran került sor verekedésre, nők molesztálására, ami ellen a felháborodott közvélemény a hatóságok segítségét követelte. Csoóri Sándor: Farsang napi kutyabál - 2008. február 2., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. A XX. század folyamán aztán ezt az izgalmas ünnepet sikerült mederbe terelni, és ekkor terjedt el a busójárás elnevezés is, a sokácok ezt a farsangot záró eseményt Poklada 'átöltözés, átváltozás' néven említik. Falufeljáró menet Gyakorlatilag a nagyobb falvakban tartott álarcos, jelmezes felvonulások, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély... ), időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is, és különösen, ha abban az időben nem tartottak valódi lakodalmat a faluban, tréfás esküvőt rendeztek nekik.
Farsang Napi Kutyabál Farmington
De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna. Nagy kutya is, kis kutya is, kit csíp még a bolha is. Komondor kényelmes, lassú táncot ropta, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva; sötét szőre, bozontja a szemébe lógna. Csau csacsacsázna, a foxi bokázna, a többi vén kutya meg leülne a hóba.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Farsang Napi Kutyabál. Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.